Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Némethi András

2009. február 12.

Aranyosgyéres városi tanácsa decemberi ülésén megszavazta a Németi András városi RMDSZ-elnök által benyújtott határozattervezetet, amelynek értelmében a város helységnévtábláján magyarul is szerepeljen a város neve. Calin Platon prefektus átiratban utasította januárban a városi tanácsot, hogy érvénytelenítse a határozatot. A jövő héten esedékes tanácsülés előtt Németi András RMDSZ-elnök már eljuttatta a Csoma Botond jogász támogatásával kidolgozott nézőpontját a városi tanácshoz. Ebben hivatkozott törvényre, melynek értelmében azon településeken, ahol a nemzeti kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, kötelező feltüntetni az illető kisebbség anyanyelvén is a település elnevezését a helységnévtáblákon. Ahol viszont a nemzeti kisebbség aránya nem haladja meg a húsz százalékot, ott az önkormányzat dönt e téren. A törvény sehol nem írja elő, hogy tilos kétnyelvű helységnévtáblákat kitenni. A prefektus által kezdeményezett eljárás alaptalan. A román sajtóban napvilágot látott írások szerint a magyar nyelvű felirat törvénytelen, alkotmányellenes, igazságtalan, nacionalista és egyáltalán nem helyénvaló. /L. E. K., N. -H. D. : Aranyosgyéresi válasz a prefektusnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2009. május 18.

Egykori lakóhelyén, Aranyosgyéresen avattak emléktáblát John Paget, Paget János tiszteletére és emlékére május 15-én. A tábla létrehozásához és elhelyezéséhez hozzájárult a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület (MEVE), amelynek vezetői – így dr. Messik János elnök – részt vettek és előadást tartottak a táblaavatáson. Szilágyi Mátyás főkonzul beszédében hangsúlyozta: a reformkor kiemelkedő személyisége volt Paget János, aki új, választott hazájáért, Aranyosgyéresért, Erdélyért, egész Magyarországért nagyon sokat tett, mintaszerű gazdálkodást, hatékony munkakultúrát, pozitív életszemléletet honosítva meg. Kiemelte: Paget nemcsak a békés építkezést vállalta fel, hanem Bem apó szárnysegédeként a magyar szabadságért való fegyveres küzdelmet is. Az emléktábla a Némethi András helyi RMDSZ-elnök, vállalkozó tulajdonát képező Tiver Szálló bejárati homlokzatán nyert ideiglenes elhelyezést addig az időpontig, amíg a Pagethez kötődő tényleges épület – jelenleg iskola – falán való végleges elhelyezést az adott épület használója engedélyezni fogja. /Paget János emléktáblát avattak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2009. november 10.

Végérvényes, precedenst teremtő döntést hozott október 9-én a Kolozs Megyei Táblabíróság a kétnyelvű aranyosgyéresi helységnévtábla ügyében. Aranyosgyéresen a helyi tanács 2008. decemberében Németi András helyi RMDSZ-elnök javaslatára határozatot fogadott el, miszerint a város helységnévtábláin magyarul is szerepeljen a város neve. Ezt a döntést Calin Platon, Kolozs megye egykori prefektusa megfellebbezte, mivel a város magyar ajkú lakossága 20%-nál kevesebb. Most megszületett a végleges, megfellebbezhetetlen döntést, amely szerint a kétnyelvű helységnévtábla kihelyezése nem ütközik törvénybe. Ez az ügy precedenst jelenthet minden olyan helységre nézve, ahol politikai alku árán vagy csak egyszerűen jóérzésből a többségi tanácsosok kisebbségbarát határozatot hoztak, hoznak. Különösen fontos lehet ez Kolozsvár esetében. /Nagy-Hintós Diana: Törvényes az aranyosgyéresi kétnyelvű helységnévtábla. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2010. március 23.

Kisebbségek: precedensnélküli döntés Romániában
Kitették Aranyosgyéresen a román-magyar-német nyelvű helységnévtáblát. Az erdélyi város lakosságának csak 8%-a magyar és a 19 tanácsosból csak 2 RMDSZ-es.
Kedd délelőtt felkerült Aranyosgyéres bejáratához a 3 nyelvű helységnévtábla. A tábla kihelyezéséről 2008 decemberében döntött a helyi tanács, annak ellenére, hogy a város lakosságának csak 8%-a magyar és a 19 tanácsosból csak 2 RMDSZ-es. A határozatot a Kolozs megyei prefektúra 2009 márciusában megtámadta, első fokon júniusban nyert is. A Kolozs megyei ítélőtábla azonban 2009 novemberi visszavonhatatlan határozatában a gyéresi helyi tanácsnak adott igazat, így a kétnyelvű tábláról szóló határozat érvényes maradt, a tábla kitevését elrendelhette a városháza.
2010 februárjában a helyi tanács eldöntötte, hogy a magyar mellé a helység német nevét is kiírják az új helységnévtáblákra. Így a ma kihelyezett táblán 3 nyelven szerepel a helység neve: Câmpia Turzii, Aranyosgyéres, Jerischmarkt.
Czika Tihamér, a helységnév-tábla kihelyezésének ügyében szerepet vállaló jogász, az RMDSZ Szabadelvő Körének alelnöke az utóbbi évek egyik legfontosabb Kolozs megyei kisebbségjogi sikerének tartja ezt a táblát.
„Németi András helyi tanácsos koalícióépítési képességének, Ioan Vasinca polgármester és a PDL frakció nyitottságának, illetve a periratokat megíró jogászok felkészültségének a közös eredménye ez. Aranyosgyéres pozitív példája hivatkozási alapot teremt minden olyan város számára ahol a magyarság nem éri el a 20%-t, így Kolozsvár számára is” – fogalmazott. Forrás: Transindex.ro

2011. április 6.

Eltávolíthatják az aranyosgyéresi háromnyelvû helységnévtáblát
Eltávolíthatják az aranyosgyéresi háromnyelvû helységnévtáblát
Bár az Ítélõtábla döntése szerint el kell távolítani, legalább egy hónapig még a helyén marad a helységnévtábla.
A Kolozs Megyei Ítélõtábla március végén hozott végleges döntése érvénytelenítette a városi tanácsnak azt a két határozatát, amely a háromnyelvû - román-magyar-német - helységnévtábla kihelyezését rendelte el. Az ítélõtábla döntésének kiközlését követõen le kellene bontani a város be- és kijárataihoz tavaly, nem kis erõfeszítés árán kihelyezett helységnévtáblákat. Mint ismeretes, a 215/2001-es közigazgatási törvény ugyan kimondja, hogy többnyelvû helységnévtábla kihelyezése azoknak a településeknek az esetében kötelezõ, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, azonban értelmezésnek ad helyet. Nem rendelkezik ugyanis arról, hogy a helyi önkormányzatoknak van-e joguktöbbnyelvû táblák kihelyezésérõl dönteni ott, ahol a kisebbség számaránya nem éri el a 20%-os küszöböt.
Aranyosgyéresen a magyarság számaránya 8%-os, a helyi tanács az RMDSZ-frakció hosszú ideig tartó lobbitevékenysége eredményeképpen hozta meg a helységnévtábla kihelyezésérõl szóló döntést. Azonban a tanácsi határozatot Cãlin Platon, Kolozs megye korábbi prefektusa megtámadta, arra hivatkozva, hogy ami nem tiltott, az szabad elve nem tartható: a tanácsosok nem tehetnek hozzá a törvényhez olyan dolgokat, amelyet az nem tartalmaz. 
A prefektus keresete elsõ körben igen, de a felfolyamodásnál azonban már nem járt sikerrel, így a tanács határozata érvényes maradt. A tábla kihelyezését követõen Mircea Criºan aranyosgyéresi lakos ismét pert indított, indokait elsõ körben, a Törvényszék szintjén ugyancsak nem vetették el. Ezt követõen az Aranyosgyéresi Tanács felfolyamodást nyújtott be a döntés ellen, azonban ezt március 30-án elutasította az Ítélõtábla. A döntés végleges, ennek kiközléséig, tehát körülbelül egy hónapi még helyén maradhat a háromnyelvû helységnévtábla, de további sorsa kérdéses. Czika Tihamér kolozsvári jogász volt az egyike azoknak a személyeknek, akiknek közremûködésével terjesztette fel a táblabíróságra a felfolyamodást az aranyosgyéresi tanács. Hangsúlyozta, amíg a tanács nem kapja meg az ítélõtábla döntését, nem kell lépnie. Nagyon kíváncsi vagyok a döntés magyarázatára. Minden bizonyára igencsak bonyolult jogi csavarokkal tudta a bíró megmagyarázni, hogy miért nem tehette ki a városháza a háromnyelvû táblát - mondta el kérdésünkre. Arról is tájékoztatott, hogy március 29-én a kirendelt bíró visszalépett, így egy nappal késõbb egy kollégája döntött a helységnévtábla kapcsán beterjesztett felfolyamodás ügyében.
Ez az eset egyértelmûen azt jelzi, hogy az ítélõtáblán belül is léteznek viták a kérdésben. Kíváncsi vagyok, hogy az eredetileg kirendelt bíró miért nem vállalta a döntést. Talán nem akart a kollégája ellen dönteni (a tavaly pozitív döntés született ugyanezen a szinten, szerk.)? Vagy ellenkezõleg, nem akart mellette dönteni? - találgat Czika. Az ítélõtábla döntésének kézbesítéséig, tehát körülbelül egy hónapig a tábla a helyén marad. Lévén, hogy a döntése végleges, Czika szerint a hónap lejártával nincs más lehetõség, mint idõhúzásra játszani.
Elmondta, az ítélõtábla döntésének kézbesítését követõen a helyi tanács elsõ ülésén megtehetné azt, hogy egy új határozatot fogad el, amelyben ismét elrendeli a tábla kihelyezését, azonban körültekintõbben jár el: más megfontolásokra alapozza a határozatot, kihagyva azokat a megalapozó érveléseket, amelyekkel megtámadták ez utóbbi perben, pl. a magyar testvérvárosokra való hivatkozást, vagy egyértelmûen foglalják bele az új határozatba, hogy ezzel az intézkedéssel nem a a helység nevét kívánják megváltoztatni. Emellett körültekintõbb jogi megalapozásra is szükség van: több jogszabályra kell utalni, elõre kivédve a támadásokat.
A jogász szerint, amennyiben a tanács egy új határozat mellett dönt, a prefektus minden valószínûség szerint újból perelni fog, de addig is telik az idõ, és a tábla a helyén marad.
Czika az ügy megoldására két lehetõséget vázolt. Mivel két ítélõszéki döntés született az aranyosgyéresi helységnévtábla ügyében, jogegyesítést lehetne kérni a Legfelsõbb Semmítõszék és Ítélõtáblától (ICCJ). Ez a procedúra úgy zajlana, hogy az igazságügyi miniszter kérésére a fõügyésznek kellene benyújtania egy jogegységesítési folyamodványt az ICCJ-hez, ugyanis itt lényegében ugyanabban a kérdésben két különbözõ döntés született, tehát nem egységes a jogalkalmazás. Az igazságügyi miniszterrel politikai vonalon valószínûleg lehet errõl egyeztetni. Ebben az esetben tulajdonképpen az ICCJ döntené el, hogy mi megengedett a 20%-os küszöb alatt - mondta, és hozzátette, ez a lehetõség rizikós, hiszen nem biztos, hogy pozitív lenne a végkimenetele.
Ha kedvezõtlenül sül el, akkor országosan kötelezné a bíróságokat ezután minden egyes per esetében - így Czika, aki szerint a 215/2001-es helyi közigazgatási törvény módosítása lenne a járhatóbb út.
Bele kellene foglalni egy cikkelyt, amely egyértelmûen kimondaná, hogy minden olyan helységben, ahol a kisebbség aránya nem éri el a 20%-ot, a helyi tanácsnak jogában áll elfogadni nyelvi jogokat (így a többnyelvû táblázást is) érvényesítõ határozatokat. Készíteni fogunk egy javaslatcsomagot, amit eljuttatunk az RMDSZ képviselõházai frakciójának. Errõl már Csoma Botond kolozsvári tanácsossal és a Nyelvijogok.ro aktivistáival is egyeztettünk. Amint az anyag elkészül, az RMDSZ vezetõségével és a parlamenti frakcióinak a lehetõ legtöbb tagjával is beszélünk. Itt egy csomagba több módosításról is szó lehet, nemcsak a 20% alatti helyzetek lefedésérõl, hanem akár a 20%-os küszöb 15 vagy 10%-ra való csökkentésérõl is. Meglátjuk, mit tart a frakció és a vezetõség is átvihetõnek a jelenlegi körülmények között. Mindenesetre ezt addig kell megoldani, amíg koalícióban vagyunk. Addig pedig egy kis könyökléssel a gyéresi táblának ki kellene húznia - mondta.
Máté András ügyvéd, a képviselõház RMDSZ-frakciójának vezetõje kérdésünkre elmondta, téves döntésnek tartja az ítélõtábla határozatát, ugyanakkor szerinte nem feltétlenül a közigazgatási törvény módosítása jelenti a megoldást, elég lehetne ennek alkalmazását módosítani az önkormányzatok hatáskörének világos szabályozásával.
Amúgy egy ilyen jellegû módosítás nemcsak Aranyosgyéres esetében jönne jól: Erdélyszerte több olyan település határában is ki vannak helyezve a többnyelvû táblák, ahol a kisebbség számaránya nem éri el a közigazgatási törvényben megszabott küszöböt. Az alkalmazás módosításával például Brassó, Déva, Nagyenyed, Vajdahunyad, Medgyes, Nagyszeben vagy Szinérváralja többnyelvû helységnévtáblája esetében felmerülõ jogi vitáknak is elejét lehetne venni.
Németi András, az aranyosgyéresi RMDSZ vezetõje egyébként nem adja fel a többnyelvû helységnévtáblának a helyben maradásáért folyó küzdelmet. Egyelõre várja az ítélõtábla indoklását, de úgy látja, nehéz lesz egy újabb tanácsi határozat elfogadásáról meggyõzni a város vezetõ testületét. Mint mondta, gyakorlatilag újból kell kezdeni a lobbitevékenységet és a PDL-frakciótól függ, hogy egy újabb per kilátásának dacára is megszavazna-e egy, a háromnyelvû helységnévtáblára vonatkozó határozatot. 
Kertész Melinda
Transindex.ro

2011. október 18.

Lekerült a magyar felirat Aranyosgyéres határából
Levették a háromnyelvű táblát Aranyosgyéres határában. Ezt két évvel ezelőtt helyezték ki és azóta is folyamatosan borzolta a helyi politikai kedélyeket. A Nagy Románia párt képviselői jogi úton próbálták eltávolítani ezelőtt két évvel, ez akkor nem sikerült nekik, idén viszont megint megpróbálták. Most véglegesen eltávolították a háromnyelvű táblát a város bejáratánál. Erdélyben nem ez az egyetlen település, ahol többnyelvű helységnévtábla áll a város határában. Vajdahunyadon például az 5 százalékot sem éri el a magyar lakosság aránya, mégis maradhat a tábla. Aranyosgyéres magyar lakossága nem éri el azt a 20 százalékot, amelynél a törvény értelmében kötelező kitenni magyarul is a helységnévtáblát. Ennek ellenére a városi tanács 2009-ben úgy határozott, hogy a háromnyelvű tábla kikerülhet. Ezt a döntést akkor sikertelenül támadta meg a Nagy Románia Párt, idén viszont újból megpróbálták eltávolítani a táblát
Németi András elnök, Aranyosgyéresi RMDSZ: „Valaki, egy bizonyos Mircea Crisan nevezetűnek Gyéresen szemet szúrt, és ő azt mondja, hogy a tábla nem jogos és, hogy a táblát le kell venni, mert ő, mint adófizető ember és a háttérben lévő emberei, nem bírják ezt jó szemmel. Ezzel törvénybe adta a tanácsot.”
Az Ítélőtábla tavaly hozott pozitív döntése után valószínű volt, hogy a tábla mégis maradhat.
Csoma Botond városi tanácsos, Kolozsvár: „Első fokon a megyei törvényszéken elvesztettük a pert, de bizakodtunk abban, hogy a Kolozsvári Ítélőtábla már ebben hozott egy kedvező döntést és bizakodtunk abban, hogy felfolyamodvány által megint megnyerjük és sajnos ez nem következett be. Tehát visszautasították a felfolyamodványt, és ennek értelmében a táblát le kellett venni és hát ennyit a román igazságszolgáltatás konzekvenciájáról.”
Németi András elnök, Aranyosgyéresi RMDSZ: „Egy ekkora fehér van csak, nagyban, hogy Campia Turzii.”
Az ítélőtábla végleges döntése márciusban született meg, a román polgármester viszont azóta sem volt hajlandó levenni a háromnyelvű táblát. A napokban viszont őt is a bíróságra idézték, így kénytelen volt lépni.
Székely Blanka
Erdély Tv
Erdély.ma

2012. június 22.

Vákárt jelölte az RMDSZ a Kolozs Megyei Tanács alelnöki tisztségébe
Máté András Levente: az őszi parlamenti választásokra kell összpontosítani
A Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) Vákár István agrármérnököt, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ frakciójának vezetőjét jelölte a Kolozs Megyei Tanács alelnöki tisztségébe. A testület ugyanakkor elvetette Eckstein-Kovács Péter azon javaslatát, hogy az MKT erősítse meg vagy vesse el az RMDSZ Kolozs megyei szervezete ügyvezető tanácsának (MÜT), illetve az állandó tanácsának (MÁT) döntését, miszerint Horváth Anna a Kolozs megyei szervezet alpolgármester-jelöltje. Elnöki beszámolójában Máté András Levente a helyhatósági választási eredményeket ismertette-értékelte. Figyelmeztette a jelenlevőket: most már az őszi parlamenti választási kampányra kell figyelni, különös tekintettel arra, hogy a választási törvény módosítása következtében előfordulhat: kevesebb RMDSZ-es parlamenti képviselő jut majd be a parlamentbe ősszel. Felszólalásaikban az MKT-tagok egyetértettek abban, hogy ezentúl a parlamenti választásokra kell összpontosítaniuk.
Az RMDSZ Vákár István agrármérnököt jelöli a Kolozs Megyei Tanács alelnöki tisztségére – döntött csütörtökön a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT).
Ami pedig az alpolgármester-jelöltet illeti, Eckstein-Kovács Péter azt javasolta: az MKT erősítse meg vagy vesse el a MÁT és a MÜT szerdai, az RMDSZ kolozsvári alpolgármester-jelöltjére vonatkozó döntését. A két testület egy nappal korábban úgy döntött, hogy Horváth Anna RMDSZ-es városi tanácsost javasolja az egyik alpolgármesteri tisztségbe. Somogyi Gyula volt RMDSZ-es városi tanácsos is feltette a kérdést: vajon a megyei vagy az országos alapszabályzat melyik cikkelye szabályozza az alpolgármester személyének kijelölését? Válaszában Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kifejtette: a MÁT-döntést az MKT nem bírálhatja felül. – A MÁT-döntés megszegése mandátumvesztéssel jár! – hangoztatta Máté. Eckstein-Kovács Péter elismerte a MÁT-döntés kötelező érvényét, ám úgy vélte: az MKT magasabb szintű, népesebb testület. A jelenlevő MKT-tagok 13 igen, 23 ellenszavazattal és 12 tartózkodással elvetették Eckstein javaslatát, így az nem került be a napirendi pontok közé.
Elnöki beszámolójában Máté András Levente megyei elnök ismertette a megyei szervezet néhány választási eredményét. A Kolozs megyei tanácsosok listájára 38 903-an voksoltak, a kolozsvári városi tanácsosok listájára pedig 16 911-en. Máté szerint a Kolozsvári Városi Tanácsban az RMDSZ újra a „mérleg nyelve” lehet. Megtudtuk: a megyei szervezet 27 polgármesterjelöltet indított, ezek közül 8-an nyerték el ezt a tisztséget. Kitért a kisbácsi esetre is, amikor 5 szavazaton múlott, hogy a településnek nem lett magyar polgármestere. – Az erdélyi magyarság két harmada legyőzte a Fideszt, és ezzel azt üzente, hogy ne avatkozzanak be politikai életünkbe! – tette hozzá Máté, majd arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy a következő erőpróba az őszi parlamenti választások lesznek. – Az alkotmánybíróság június 27-én dönt a választási törvény módosításáról. Ha a romániai magyarság számára ez nem lesz kedvező, akkor Kolozs megye magyarságának nem lesz többé két képviselője! – mondta Máté.
Kötő József parlamenti képviselő először Eckstein-Kovács Péter volt kolozsvári polgármesterjelöltnek mondott köszönetet, mert úgy vélte: az ismert politikus profi kampányának is betudható az, hogy sikerült úrrá lenni a kolozsvári magyarok közönyén. Németi András, az RMDSZ aranyosgyéresi szervezetének elnöke elmondta: most kétszer több szavazatot kapott a városi tanácsosi RMDSZ-lista, ám ennek ellenére a 2012–2016-os mandátumban is csak két tanácsosuk lesz. Rollinger Ágnes MKT-tag és Okos Károly, Gyalu újraválasztott alpolgármestere is a választási eredményekhez gratulált. Simon Zoltán, a detrehemtelepi szervezet elnöke és Böjte Dániel helybéli lakos a településen az RMDSZ-t ért sárdobálást említette, amelynek egyik mozgatórugója, szerintük, a helyi pap. Péter István MKT-tag a detrehemtelepi eset kapcsán azonban arra szólított fel: hogy a helyi történések miatt nem az egyház a hibás. Geréd Imre, jövendő városi tanácsos a fiataloknak köszönte meg a munkáját, Horváth Anna alpolgármester-jelölt pedig arra figyelmeztetett: az elkövetkező négy évben a választási kampánykor tapasztalt belső egységre van szükség. Ifj. Deák Ferenc a szervezetépítés szükségességéről értekezett, majd azt is elmondta, hogy a tanácsosok által a 2012–2016-os mandátumban folytatandó munkát a közösség a következő helyhatósági választásokon hálálja meg, illetve értékeli. Oláh Emese, a megyei szervezet ügyvezető elnöke szerint a megyei szervezetnek sikerült megszólítaniuk a kolozsvári magyarságot, aki bizalmat szavazott a szövetségnek.
A megyei elnök beszámolójának elfogadása után az MKT-tagok titkos szavazással döntöttek Vákár István megyei tanácsi alelnöki jelöléséről. A 68 leadott szavazatból 67 volt érvényes, ezek közül 62-en támogatták Vákárt.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

2012. június 26.

Öt magyar képviselővel megalakult az új megyei tanács
Megvan az együttműködési szándék a megyei önkormányzatban
A nemrég lezajlott helyhatósági választásokon a Szociál-Liberális Szövetség (USL) 16, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) 12, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 5, a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) 3 jelöltet juttatott be Kolozs megye önkormányzatának 36 tanácsosi helyére. Miután Horea Uioreanut, a hajszálnyi előnnyel megválasztott tanácselnököt pénteken tisztségbe iktatták, tegnap ünnepélyes keretek között megtartották az új tanács alakuló ülését. Ezen a tanácsosok letették hivatali esküjüket, megválasztották a tanács alelnökeit, majd véglegesítették a szakbizottságok összetételét. A kezdeti fogadkozások békés optimizmust sugallnak valamennyi párt részéről az eredményes együttműködés megvalósítását illetően. Tény, hogy egyelőre senkinek sem akadhat össze a bajsza a tanácselnökkel, ugyanis Uioreanu egy korábbi, Victor Ponta miniszterelnöknek tett fogadalmát teljesítve tegnap a tanácsülés után megszabadult bajuszától.
A megyei tanács székházának nagytermében lezajlott alakuló ülésen kiderült: a magyar tanácsosok mind a hét szakbizottságban helyet kaptak, sőt, tisztségeket is betöltenek azokban. Így az 1-es számú, a hatóságok és helyi közösségek kapcsolattartásával megbízott szakbizottság titkára Ferencz István (Bálványosváralja), aki az 5-ös számú egészségügyi, szociális, ifjúsági és sportbizottság tagja is. A 2-es számú, költségvetési-pénzügyi és külkapcsolatokért felelős szakbizottságban Németi András (Aranyosgyéres) kapott helyet, aki egyben a 3-as számú, területi- és városrendezési, illetve a beruházási szakbizottság titkára is. A 4-es számú, közvagyon, kereskedelem és turizmus szakbizottság tagja Lőrinczi Zoltán László (Kolozsvár), aki egyben a 7-es számú mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és környezetvédelmi szakbizottság elnöke is. A 6-os számú oktatási, művelődési, vallásügyi szakbizottságban Okos-Rigó Dénes (Kalotaszentkirály) lett az elnök. Az RMDSZ frakcióvezetői tisztségét Lőrinczi Zoltán tölti be. Az eskütételi ceremónia alkalmával egyébként a magyar tanácsosok – ki-ki meggyőződése szerint – a román „jur” szót az „esküszöm”-mel vagy „Isten engem úgy segéljen”-nel toldották meg.
A jogszabály értelmében a tanácselnök két helyettesét titkos szavazással a tanácsosok közül választják meg. Tegnap ketten indultak jelöltekként a tisztségre: a megyei tanács korábbi RMDSZ-es frakcióvezetője, Vákár István, akit 34 igennel és 1 ellenszavazattal választottak meg alelnöknek, valamint Ioan Oleleu (USL), aki 23 igent és 12 ellenszavazatot kapott (mint ismeretes, a megyei önkormányzatban az RMDSZ az USL-vel kötött koalíciós megállapodást).
Az alakuló ülésen jelen volt Gheorghe Vuşcan prefektus, aki minden párt képviselőit összefogásra, a törvényesség és a normalitás betartására szólította fel, példaként hozva fel a civilizált nyugati államokat. Szerinte a közszolgálat érdekében a megválasztottaknak le kell vetniük a pártpolitikai ruházatot.
Lőrinczi Zoltán frakcióvezető közgazdász végzettségű, és eddig a mezőgazdaság, illetve a vidékfejlesztés irányításának területén dolgozott. Mint lapunknak elmondta, bizakodik az új önkormányzat eredményességében, mert nagyjából ismeri a tanács többi tagjait, és így nem tartja lehetetlennek a velük való jó együttműködést.
A tegnapi ülésen egyébként az is véglegessé vált, hogy – amint azt előzetesen már bejelentették – Máté András Levente és Alin Tişe lemondott tanácsosi tisztségéről, előbbi helyét a fentebb már említett Lőrinczi István, utóbbiét Adina Raţiu vette át. Szintén a jelöltlista következő helyezettjei kerültek befutó helyre a PPDD esetében, amely kirúgta a pártból a tanácsosi tisztséget nyert Dorel Matişt és Călin Leontet, akiket Axente Husar és Valentin Pop „helyettesít”. A PDL-nél is történt csere: Dan Gavrea és Marius Mureşan mondott le a tanácsosi székről, amelybe Rareş Rusu és Marinela Marc ül be.
Horea Uioreanu a tanácsülés során bejelentette, hogy a törvény értelmében a napokban lemond parlamenti képviselői tisztségéről. Ezt követően, a tanácsülés végeztével Uioreanu a sajtó képviselői előtt, irodájában borotválta le bajuszát. Mint elmondta, ezt Victor Ponta miniszterelnöknek ígérte meg, még tanácselnökké való megválasztása előtt. Hozzátette: újra bajuszt fog növeszteni, hiszen 14 éves kora óta bajuszos, és attól tart, hogy nélküle sokan nem fogják megismerni.
ÖRDÖG. I. BÉLA. Szabadság (Kolozsvár)

2017. november 3.

Tudományos napok Kolozsváron
Rangos esemény helyszíne lesz Kolozsvár az elkövetkező napokban: november 2-4 között konferenciát szervez a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, az emberközpontú tudomány idén a központi téma.
A nagyon gazdag és változatos tematikájú, a nem szakember érdeklődését is felkeltő című előadások kimondottan tudománynépszerűsítők, és az előadók között Erdélyből elszármazott neves kutatók is vannak: olyan szakemberek, akik a világ nagy egyetemein és kutatóközpontjaiban végzik munkájukat. Az előadók hat országból érkeznek – olvashatjuk a bizottság weboldalán: Magyarország, Svájc, Ausztria, Svédország, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok. Előadásaik a matematika, fizika, biológia, földrajztudomány és történelemtudomány területeit érintik. A rendezvény célja az, hogy a tudomány élvonalának számító tudományos eredményeket népszerűsítse, hogy az erdélyi szakmai közösségek és a világ különböző pontjain élő kutatók szakmai kapcsolataikat erősítse, illetve, hogy rámutasson a tudománynak a mindennapi életében betöltött szerepére és fontosságára. Társszervező a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem.
A Magyar Tudomán Ünnepe Kolozsváron konferenciasorozata már ma elkezdődik, 18,30 órakor, a Reformáció Erdélyben című egyháztörténeti előadással a Farkas utcai templomban. Pénteken az előadások helyszíne a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Aulája, szombaton pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dísztermében hallgathatók az előadások. A részletes program, időpontok a www.kab.ro weboldalon megtalálhatók. Néhány címet említünk az előadásokból: Fizika lepkeszárnyakon. Repülő ékszerek; A genetika menti meg a rákosokat?; Optimális anyagszállítás és az új világok geometriája; Űrtechnologiák alkalmazása katasztrófavédelemben; Történelem a lábunk alatt – új környezettörténeti kutatások Erdélyben; Ősrobbanás, itt és most; Gyorsabb, mint a villám: elektronsugarak fúziós reaktorokban és lézerplazma gyorsítókban.
Előadást tart Biró László Péter fizikus, az MTA levelező tagja, professzor (MTA EK MFA, Nanoszerkezetek Osztály, Magyarország), Imreh István biológus (Associate professor, Karolinska Institutet, Associate editor, BMC Cancer, Stockholm, Svédország), Vernes András fizikus professzor, főkutató (Austrian Center of Competence for Tribology, Wiener Neustadt, Instititute of Applied Physics, Vienna University of Technology), Balogh Zoltán matematikus professzor (Universität Bern, Mathematisches Institut, Svájc), Némethi András matematikus professzor (MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, ELTE, Matematikai Intézet, Geometriai Tanszék, Magyarország), Tóth Bálint az Academia Europea tagja, kutató (MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, Magyarország, professzor, University of Bristol, Egyesült Királyság), Czárán Lóránt földrajzkutató, Programme Officer, ENSZ, United Nations Office for Outer Space Affairs, UN-SPIDER Programme, Bécs, Ausztria), Benkő Elek történész, igazgató, az MTA levelező tagja (MTA Régészeti Intézet, Budapest, Magyarország), Mócsy Ágnes fizikus professzor (Fellow of the American Physical Society, dokumentumfilm-rendező, Pratt Institute, Brooklyn, Amerikai Egyesült Államok), Tapasztó Levente osztályvezető (MTA EK MFA, Nanoszerkezetek Osztály, Budapest, Magyarország), Vitos Levente fizikus professzor, laboratóriumi igazgató (KTH, Royal Institute of Technology, Stockholm, Svédország), Fülöp Tünde fizikus professzor (Chalmers University of Technology, Göteborg, Svédország), Gergely Árpád László fizikus professzor (Szegedi Tudományegyetem, Szeged, Magyarország), Nemes-Incze Péter tudományos főkutató (MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet, Nanoszerkezetek Osztály, Budapest,Magyarország).
A konferencia keretében sor kerül a meghívott előadók és az erdélyi szakemberek közötti szakmai tanácskozásokra. Szabadság (Kolozsvár)



lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998